Tedeusznak és Rubynak hat tündérgyereke volt. Aisha volt a legidősebb, ő már besegített a felnőtteknek néha. Nagyon jól tudott bánni a kicsikkel. Utána Tion következett. Még csak iskolás volt, de már lehetett látni, hogy nyurga, álmodozó fiú válik majd belőle. A következő gyermek Llissy volt, ő a nagymamája, Ruby édesanyja után kapta a nevét, mert éppoly lila volt a szeme. Woraz és Ormyn ikrek voltak. A két fiú elválaszthatatlan volt, bár a természetük nagyon is különbözött. Woraz mindenben ügyesebb volt testvérénél, de mindenben segítette, ahogy Ormyn is segítette Worazt, aki viszont az iskolai feladatokban szorult némi támogatásra. Végül Dilaila következett a sorban, aki még tündéróvodába járt, de jövőre már iskolás lesz, és boldog-boldogtalant azzal traktált, hogy ő lesz a legokosabb tündérkislány az egész iskolában.
Tedeusz és Ruby nagy örömmel várták a hetedik gyermeküket. Tudták, hogy ő lesz az utolsó, a tündér-családokban sosem születik hétnél több gyermek, és örültek, hogy nekik megadatott mind a hétnek életet adni. A tündérvarázsló, aki a születendő babákat figyelemmel kísérte, már tudta, hogy ez az új jövevény kisfiú lesz vagy kislány, de a szülei nem engedték, hogy elárulja nekik.
– Három fiunk és három lányunk van, igazán izgalmas dolog találgatni, vajon hova sorakozik ez a pici tündérpalánta! A kisfiúkhoz vagy a kislányokhoz? – mondogatták mindig.
Bár a tündéreknek varázserejük van és csodálatos lények, a gyerekek a tündérvilágban is gyerekek. Igyekeznek ők is jól viselkedni, és nem szomorítani a szüleiket, éppen úgy, ahogy az ember-gyerekek. De azért, csupa véletlenségből ők is belekeverednek néha olyan helyzetekbe, amin a felnőttek bosszankodhatnak vagy rémüldözhetnek.
Mint amikor Lissy egy őszi napon elaludt egy fa alatt, és belepték a lehulló falevelek. Mindenütt keresték, és csak akkor találták meg, mikor Aisha véletlenül keresztülesett rajta. Egy alkalommal meg Woraz sálja akadt be a szánkó talpa alá, csúnya esés lett belőle. A tündérek nincsenek hozzászokva az ilyesmihez, ha megbotlanak vagy megbillennek, egyszerűen felröppennek és kész. De Woraz nem tudok felemelkedni, mert a sálja a nyakánál fogva visszatartotta.
Máskor a fiúk labdázni kezdtek egy kiürült csigaházzal – a konyhában! Persze ebből mindig baj lesz előbb-utóbb: egyszercsak véletlenül a huncut labda a szépen felsorakoztatott mézescsuprok felé lendült. Ormyn a szája elé kapta a kezét, hogy elfojtsa rémült kiáltását, de Tion a csigaház után vetette magát, és sikerült is elkapnia. Csakhogy ugrás közben meg egy széket rúgott fel annyira, hogy az egyik lába kitörött.
Ilyenkor Ruby és Tedeusz szigorúan vették elő a csintalankodókat, de sose büntették meg őket nagyon. Tudták jól: a gyerekeknek néha meg kell botlani, hogy megtanulhassák, mi a jó.