«

»

Ruby varázsgyűrűje

img-thingAmikor Ruby még kislány volt, és a fűben játszadozott a szarvasbogarakkal, az édesapja mellékuporodott. Szeretettel nézte kislányát, és egy óvatlan pillanatban elécsúsztatott egy dobozkát. Mélyvörös bársonnyal volt borítva, és igen-igen réginek tűnt. Különös, igéző illat áradt felőle.

– Nyisd ki! – mosolygott tündér kislányára.

Ruby megilletődötten fogta kezébe a dobozkát, persze neki az egész tenyere megtelt vele. Óvatosan felnyitotta a fedelét, és a halványsárga selyembélésből egy hatalmas rubinkő szikrázott a szemébe.

– Gyönyörű! – suttogta. – És milyen csodálatos illata van!

– A tiéd – mondta a papája elfogódottan. – Valamikor a nagymamádé volt ez a gyűrű, az én édesanyámé.  Az ő tündérillatát érzed rajta. Mostantól pedig rádbízom.

– Papa! – kiáltotta Ruby álmélkodva, aztán együtt nevettek, mert a csöpp ujjairól mindig lepotyogott a szép ékszer. Bizony, akkora volt a köve, hogy a kislány tenyeréből minduntalan kikandikált, akárhogy próbálta apró öklébe zárni.

– Ez egy kívánság-teljesítő varázsgyűrű. De nem szabad visszaélned a hatalmával! Tündér vagy, érted a fák, virágok beszédét, a pillangók, bogarak beszédét, és amikor felnőtt leszel, megkapod a tündérek varászporhintő varászpálcáját is. Ennyi varázslat éppen elég ahhoz, hogy boldogulj az életben, és jól el tudd végezni a feladatodat. Ne akard, hogy minden gondodat a varázslat oldjon meg, ne hagyatkozz csakis a mágiára. Bízz magadban, hidd el, a saját erődből is boldogulni fogsz. Ha így teszel, tudni fogod, amikor itt az ideje, hogy a kívánság-gyűrűdet kell elővenned. De jól vigyázz, csakis jóra használd! Elég a kívánságodra gondolva végigsimítanod, és az máris teljesül.

Így aztán a gyűrű, a nagymamaillatú bársonydobozkával együtt Ruby éjjeliszekrényének titkos fiókjába került, míg elég nagy lánnyá nem cseperedett, hogy az ujján hordhassa. De hiába mondta az édesapja, hogy a gyűrű csak akkor varázsol, mikor kíván valamit, ő érezte, hogy mióta viseli, minden dolga szebben, jobban alakul. Persze azért szót fogadott, és csak nagyon ritkán használta. Amikor Tedeusz egyszer nagyon beteg lett, és a tündérdoktorok hiába próbálták gyógyfüvekkel, tündérporral gyógyítani… Vagy amikor egyszer dühödt darázskatonák támadtak rá mélyen az erdőben.

Ám egy napon…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>